|
A Szent Isván Egyetem Állatorvostudományi Kara Parazitológiai és Állattani Tanszéke tulajdonosi tájékoztatója a kedvencállatainkban egyre gyakrabban előforduló bőrférgességről és szívférgességről.
TÁJÉKOZTATÓ KUTYA- és MACSKA-TULAJDONOSOKNAK
Bőrférgesség és szívférgesség (dirofilariosisok)
Mi okozza a bőrférgességet?
A betegséget egy 5-15 cm hosszú, vékony fonálféregfaj (Dirofilaria repens) okozza, mely kutyán és macskán kívül rókában és farkasban is előfordul. A féreg fejlődésében és terjesztésében a szúnyogoknak, mint köztigazdáknak van fontos szerepük, a fertőzöttség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Az utóbbi tíz évben nemcsak Magyarországon, de a környező országokban is mind gyakrabban kerül megállapításra kutyákban és macskákban.
Mi a jelentősége?
A fertőzöttség elsősorban a bőr alatti kötőszövetben kialakuló nem fájdalmas, tömött tapintatú csomókban nyilvánul meg 6-8 hónaposnál idősebb állatokban. Az elváltozott bőrterületeken viszketegség, a bőr fokozott korpázása és szőrhullás fordulhat elő. Gyakran előfordul tünetmentes fertőzöttség is, ilyenkor csak vérvizsgálat során mutatható ki a féreg fiatal alakjainak (mikrofiláriák) a jelenléte. A féregfertőzöttség közegészségügyi jelentősége nagy, hiszen a szúnyogok vérszíváskor az ember bőrébe is bejuttathatják a fertőző lárvákat. Bár a férgek lárvái emberben leggyakrabban az arc és a szemhéj bőr alatti kötőszövetébe vándorolnak, ahol elakadva kifejlett féreggé fejlődhetnek, a test egyéb részein való előfordulás sem ritka. Az emberi esetek(kép) is csakúgy, mint a kutya és macska esetek, egyre gyakoribbak Magyarországon.
Mi okozza a szívférgességet?
A szívférgességet az előbbi féreghez hasonló, másik fonálféregfaj (Dirofilaria immitis/kép/) okozza, melynek kifejlett, néhány tized milliméter vastag példányai akár a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. Ezeknek a férgeknek a kifejlett egyedei elsősorban a jobb szívfélben, valamint a szívhez vezető nagyobb erekben élősködnek. Szintén a szúnyogok a terjesztői és a kutyákban, macskákban fordul elő elsősorban, de más ragadozókban is kimutatták. Ez a féregfertőzöttség Amerikában, Ausztráliában, Japánban és Európa mediterrán térségeiben, elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Dél-Franciaországban fordul elő. A hazánkkal közvetlenül vagy közvetve szomszédos déli országokban is előfordulhat. Hazánkban 2008-ig csak olyan kutyákban diagnosztizálták, amelyek endémiás területen fertőződtek. 2009-ben számoltak be az első hazai, itthon fertőződött kutyáról és 2010-ben kedvencként tartott görényről, ez utóbbi egyben az első európai eset volt, így Magyarországon is számolni kell a féreg jelenlétével.
Mi a jelentősége?
A szívférgesség, különösen a féreg kifejletté válása előtti szakaszban gyakran tünetmentes. Az enyhe fertőzöttség, illetve a betegség korai szakasza nem jár egészségromlással, vagy csak mérsékelt fáradékonyságban, lesoványodásban, továbbá alkalmankénti száraz köhögésben, orrvérzésben vagy nehézlégzésben nyilvánul meg. A tünetek később súlyosbodhatnak. Esetenként a felköhögött váladék véres lehet, esetleg légzési elégtelenséget követő hirtelen elhullás is előfordulhat. Nagyobb igénybevételnek kitett kutyáknál (pl. munkakutyák, vadászkutyák) a teljesítmény csökkenése vehető észre. A fertőzött szúnyog „csípésétől", azaz a beoltástól a féreg kifejletté válásához 6-9 hónap kell. A felnőtt férgek akár 7 évig is élhetnek a kutyában.
Mindkét fertőzöttség terjedését a fertőzött köztigazda szúnyogok számának növekedése, a fogékony kutyák és macskák endémiás területen való mind gyakoribb utazása, a turizmus növekedése és a fertőzöttség fel nem ismerése segíti.
A megelőzés és gyógykezelés lehetőségeiről kérje állatorvosa tanácsát!
Szerzők: Dr. Fok Éva - Dr. Varga Zsolt 2009/2011
Kérem, hogy ajánlja lapunkat és a hírlevél lehetőségét Ismerőseinek!
Kapcsolódó anyagaink:
- Veszettség elleni védőoltás
- Szívférgesség II. rész
- Szívférgesség I. rész
- Bőrférgesség
- Romhányi József esete egy bolhával
- Bolhásság II. rész
- Bolhásság III. rész
- Bolhásság III. rész-video
- Bolhásság II. rész_video
- Bolhásság I. rész
- Bolhásság I. rész-video
- A macskák tüdőférgessége II. rész(Happy end)-video
- A macskák fülrühössége
- A macskák fülrühössége-video
- A macskák pánleukopéniája
- Macska-tüdőférgesség
- Macska-tüdőférgesség_video
- Macska galand kaland_video
- Babeziózis járvány-2011.03.25.-től
- Interjú a Wiliam TV-ben (II. rész)
- Interjú a Wiliam's TV-ben ( I. rész )
- A kampósférgességről (Ancylostomosis) III. rész
- A kampósférgességről (Ancylostomosis) III. rész_video
- Atkák a fülben
- A kampósférgességről (Ancylostomosis) II. rész_video
- A kampósférgességről (Ancylostomosis) II. rész
- A kampósférgességről (Ancylostomosis) I. rész_video
- A kampósférgességről (Ancylostomosis) I. rész
- Az ebek/macskák orsóférgességéről III. rész - video
- Stúdióbeszélgetés a veszettségről 2005-ben III. rész ( máig aktuális ) -video
- Stúdióbeszélgetés a veszettségről 2005-ben II. rész ( máig aktuális ) -video
- Stúdióbeszélgetés a veszettségről 2005-ben I.rész ( máig aktuális ) -video
- Az ebek/macskák orsóférgességéről ( II.rész ) - video
- Az ebek/macskák orsóférgességéről ( I. rész ) - video
- Vemhes dobermann bélsara - video
- A féreghajtás gyakoriságáról - video
- Bélsárvizsgálatok az Ebugattában II. - Videó
- Bélsárvizsgálatokról az Ebugattában-Videó
- A féreghajtás gyakoriságáról
- Bélsárvizsgálatok az Ebugattában II.
- Bélsárvizsgálatok az Ebugattában II. - Videó
- Macska orsóféreg ( Toxocara cati ) lárvája-videó
- Ostorféreg ( Trichuris trichiura ) emberi vastagbélben-videó
- Ostorféreg ( Trichuris trichiura ) endoszkóppal-videó
- Parazitológia
- Veszettség - videó
- Veszettség
- A kutyák ostorférgessége
- Az ajánlott oltási programról
- A ragadozók (kutya, macska) orsóférgességéről
- Lyme borreliosis (lyme-kór)
- Leptospirozis
- Leishmaniosis
- Giardiosis
- Galandférgesség, Dipylidiosis