www.monoriallatorvos.hu

Macska-tüdőférgesség
2011.09.04, Vasárnap
A "taknyos", változó étvágyú, szaporán lélegző macskára könnyű mondani, hogy macskanáthás...Azonban egy kis vizsgálódás gyakran vezet a tüdőférgeség diagnózisához.

Aelurostrongylosis

 

 

A macska-tüdőférgesség nem új keletű betegség, 1898 óta ismert a kór okozója az Aelurostrongylus abstrusus nevű fonalféreg, melyre jellemző, hogy mindössze 0.5-1 cm hosszú, a féreg hajszálvékony így csak alapos odafigyeléssel vehető észre a tüdő-léghólyagocskáiban és a tüdő alapállományában.

E parazita fertőzőképes alakja az első stádiumú lárva, mely a fertőződést követő 10. héttől ürül igen nagy számban a macskák bélsarával.

A parazita fejlődése közvetett, ami azt jelenti, hogy a külvilágra került parazitaformát- esetünkben tehát a lárvát – köztigazdának vagy köztigazdáknak kell felvenniük melyekben további érési folyamaton mennek keresztül ’s a köztigazdák elfogyasztásával fertőződnek a gazdaállatok, vagyis macska-tüdőférgesség esetén a macskák . A macska tüdőférge köztigazdái a házas –és házatlan csigák ’s mivel a macskák közt számos ínyenc egyed található nem ritka a köztigazdák elfogyasztása útján történő fertőződés. Mégis gyakoribb, hogy a csigákat apróemlősök (egér, cickány, vakond, patkány), kétéltűek ( vagyis békák esetleg szalamandrák) , hüllők ( itthon kígyók és gyíkok ) valamint madarak fogyasztják el és az ezekben túlélő parazitákkal fertőződnek a macskák zsákmányuk elfogyasztásakor. Tapasztaltunk már méhen belüli, méhlepényen keresztül történő fertőződést és tapasztaltuk a fertőzőképes lárvák átadását anyatejjel is. Ezek az esetek felhívják a figyelmet a vemhes macskák bélsárvizsgálatának fontosságára.!

A fertőződést követő 10. és 14. hét között tetőzik a lárvák száma a fertőzött állatok bélsarában, majd kb. ½ év alatt a lárvaürítés szinte megszűnik, ám a kifejlett férgek akár 2 évig is életben maradhatnak a tüdőben. A tünetek a kórokozó tartózkodási helyéből és a féregfertőzöttség súlyosságából adódnak. Így tehát találkozunk tünetmentes esetekkel, azonban gyakoribb a savós-hurutos orrfolyás, a makacs köhögés, szapora és nehezített légzés, a fáradékonyság, a változó étvágy melletti lesoványodás melyek hátterében álló légcső –, hörgő -, valamint hörgőcske gyulladás megkeseríti a macska és gazdája életét, sőt esetenként kedvencünk elhullásához is vezethet. Sovány vigasz, hogy az átvészelt kór során kialakuló immunitás megakadályozza az újrafertőződés során a lárvatermelést, hiszen a légzőszervi tünetek ilyen esetekben is jelentkeznek.

Kijáró macskát tápláléka megválasztásban befolyásolni szinte lehetetlen, tehát megelőzésként marad a rendszeres bélsárvizsgálatok alapján idejekorán megkezdett féregtelenítés. De hiszen Önök is tudják, hogy a kulturált állattartás 4 alappillére; a bélsárvizsgálatok alapján végzett féregtelenítés, az állat egyedi megjelölése microchip beültetésével, az állat élőhelyének járványtani helyzetéhez igazított védőoltás sorozat beadása és a tenyésztésre nem szánt állatok ivartalanítása.

Éljen ezekkel a lehetőségekkel!

Köszönöm figyelmét!

 

 

Kérem, hogy ajánlja ezt a lapot és a hírlevél lehetőségét Ismerőseinek!


Kapcsolódó anyagaink: