www.monoriallatorvos.hu

 

A macskák fülrühössége

 

Habár az Otodectes cynotis nevű rühatka okozta megbetegedést fülrühösségnek nevezzük, nem árt tudni, hogy a parazita a macska bármely testrészén előfordulhat 's elő is fordul. Tény azonban, hogy leggyakrabban a hallójáratban találkozunk ezzel a páncélos zsivánnyal, amely az egész életét képes leélni a hallójáratban.

Ennek megfelelően a hallójáratban megtaláljuk a petéket, a lárvákat, a nymphákat és a kifejlett atkákat egyaránt, melyek -a pete kivételével- az epidermisznek nevezett kültakaró vagyis a bőr törmelékével és a bőr mirigyei által termelt zsírral- a fülben értelemszerűen fülzsírral- táplálkoznak. Éhségük csillapítására ügyes trükkhöz folyamodnak: irritálják (izgatják) a hallójárat bőrét 's gyulladásba hozzák azt és így fokozott fülzsírtermelésre késztetik.

Máris itt a terülj-terülj asztalkám!

 

A macskákból számos atkafaj él, ezzel a remek húzással azonban az Otodectesek elérték, hogy ők a leggyakoribb „macskalakók".

 

Különösen kedvelik a kölyök macskákat, fajtaválasztásukban is igényesek: kedvencük a perzsamacska.

Gyakran találjuk ezeket az atkákat legyengült macskákon testszerte.

 

A tüneteket lehetetlen észre nem venni.

A megbetegedett állatok gyakran dörzsölik, vakarják a fülüket olyannyira, hogy a fülkagyló bőre nemritkán vörös vagy barna színű, rajta az éles karmok nyoma, gyakran vér, savó, barnás pörkök találhatóak, akár a fülkagyló belső felületének bőrén is találhatunk vérzéseket.

A hallójáratban fekete, kenőcsös, vagy- épp' ellenkezőleg-morzsalékony anyag képez vastag bevonatot. A fül szaga meglehetősen kellemetlen.

Olykor előfordul, hogy a macska kínjában addig rázza a fejét, míg a fülkagyló porca és bőre között - kisebb-nagyobb erek elpattanásának következtében - vérömleny alakul ki többszörösére növelve a fülkagyló vastagságát. Ez kutyák esetében is gyakori.

Az atka macskáról macskára vagy kutyáról macskára terjed nagy ragályozó képességgel.

 

A kór meghatározásához a fül vizsgálatát nagyítóval illik elvégezni, azonban az atkák fénykerülő tulajdonsága arra ösztökéli e parazitákat, hogy a hallójárat mélyebb részeiben dagonyázzanak, ezért ez az egyszerű vizsgálat ritkán hoz látványos eredményt.

Célravezetőbb eszköze az állatorvosnak a mintavételt követő mikroszkópos vizsgálat, így minden alak láthatóvá tehető. További előnye a mintavételnek az egyszerű vagy speciális fülvizsgáló műszerrel - az un. otoszkóppal - történő vizsgálattal szemben, hogy egyúttal alkalmas mintát kapunk a további gombák és baktériumok meghatározására irányuló fülcitológiai vizsgálathoz. Márpedig ez gyakran elengedhetetlen, hiszen mire az állat állatorvoshoz kerül az atka, mint baj már jegyben jár baktériumokkal és gombákkal.

 

A kezelés adódik az eddigiekből: a fül szakember tanácsai-, ha kell- bemutatója alapján történő tisztításából és az atkára, a meglelt és azonosított gombákra és baktériumokra egyaránt ható készítmények alkalmazásából áll. Itt is igaz, hogy a „mindenre jó" fülcsepp, a „mindenre jó" fültisztító semmire sem jó igazán, csak megnyújtjuk az állat szenvedéseit a nyakra-főre kontrollálatlanul adott kegyszerekkel, idültté tesszük a kezdeti stádiumában sem könnyűszerrel gyógykezelhető kórt, magyarán: ártunk!

Adódik a macskáról macskára illetve a kutyáról macskára való terjedés lehetőségéből, hogy a macskával egy háztartásban élő állatok kezelése nélkül csökken az esély a gyógyulásra, mégpedig a folyamatos újrafertőződés miatt.

 

Ne feledjük: Nem csak a macska fülén található meg az atka! Hogyan is alszik a macska? Összegömbölyödve! Feje és farka érintkezik, tehát a kizárólag helyileg a fülben ható szerekkel a siker kétségessé válik.

 

Hát ezért ragaszkodik az állatorvos a macska alapos vizsgálatához!

 

A fent írtak betartásával is hetekbe telhet megszabadulni az Otodectes cynotistól, a macska fülrühöségét okozó atkától.

 

A témában készült videót itt találja.