A kampósférgességről
I. rész
(Ancylostomosis)
Amikor 1882 januárjának első napján kinyitotta kapuját a svájci csoda, a Szent Gotthárd hágó téli-tavaszi átjárhatatlanságának problémáját megoldó, az északot déllel összekötő 15 km-es alagút, nos, ezen az ünnepélyes megnyitón senki nem beszélt arról, hogy a gazdag Svájc remekművét a végtelenségig kizsákmányolt, már-már elviselhetetlen körülmények között dolgozó olasz munkások építették.
A munkások 5%-a nem élte meg a szalag átvágását, mert szervi vagy valamely fertőző betegségben az építés során elhunyt. Nem is azzal kell most foglalkoznunk, hogy mi volt a pontos halálok, hanem azzal, hogy mi lehetett az alapja ennyi halálnak, mit találtak a megbetegedettek és elhunytak csaknem mindegyikében ami „megágyazott", utat nyitott az egyéb kórokozóknak, ami annyira legyengítette a munkásokat, hogy un. bányakór-házakba kerüljenek, ahonnan csak keveseknek adatott meg valóban egészségesen távozniuk.
A nyavalyának számos elnevezése van, úgy, mint bányavész, bányabetegség, bányacahexia, bányászanaemia, bányászhektika vagy alagútbetegség, mely betegségről Az A Pallas Nagy Lexinona a hozzá méltó precizitással ír: „különösen a bányászokat meglepő betegség, melynek jelenségei: sápadtság, álmosság és kimerültség; ha jókor eleje nem vétetik, halállal végződik. E betegség leginkább agyagos, nedves, rosszul szellőztetett, meleg levegőjű bányákban szokott fellépni és bizonyos bélférgek (Anchylostromum) tulságos elszaporodásának a következménye."
Csak az érdekesség kedvéért hadd idézzek egy régebbi leírást: „ A sorvadásnak egyik faja, mely a bányászoknál kiszárító, és összehúzó ásványok behatása által fejlik ki, és mellszorulás, köhögés, kezek reszketése, száraz bőr, és sorvasztó láz által jelentkezik."
Az ember kampósférgei a WHO becslése szerint mintegy 1.25 milliárd embert érintenek, 's évente 60.000 ember halálát okozzák, jellemző rájuk, hogy elsősorban meleg klímájú területeken s elégtelen higiénés viszonyok valamint alultáplált népesség esetén okoznak igazán nagy károkat.
Az ember 3 kampósférge közül az Ancylostoma duodenale nevű féreg hazánkban 1930-ig volt gyakori vendég azonban Lőrincz Ferenc és munkatársai járványmegelőző programjával kisöpörte hazánkból e kórt, manapság csak külföldről behurcolt esetekkel találkozunk.
Ezekben a humán esetekben a bőralatti kötőszövetben vándorló lárvák okozta bőrpír és viszketés, mint kellemetlenség jelentkezik, a tüdőben vándorló lárvák köhögést és nehezített légzést provokálnak, míg a bélcsatornában élő kifejlett férgek adják a már megismert rendkívül kellemetlen tüneteket, melyek olykor halállal végződnek.
Folyt. köv.!
Kérjük, hogy ajánlja ezt a lapot és a hírlevél lehetőségét Ismerőseinek!